Két éve már szóltam a baracklekvárról, akkoriban még házi módszerekkel próbálkoztam. Arról is értekeztem már, hogy a lekvárfőzés színtiszta fizika és kémia, akkor járunk a legjobban, ha egységnyi idő alatt a lehető legtöbb folyadékot tudjuk elpárologtatni.  Az utóbbi időkben minden tekintetben olyan jól működött a bográcsban történő lekvárfőzés, hogy az idei meggylekvár készítésekor úgy döntöttünk Pirossal, hogy az idén így járunk el a sárgabarackkal is. Újabb tettestárssal gyarapodtunk, Chilii is bejelentkezett csapatunkba a baracklekvár főzésére. Naptárainkat és beszerzési forrásunkat egyeztetve az elmúlt csütörtökre tűztük ki a nagy napot. Chilii megérkezett szerdán este, lepakoltunk, elvágtattunk a bő negyven kiló barackért. Egészen pontosan negyvennégy kiló lett, sőt biztosan volt némi ráhagyás is. Anyósomnál lerakodtunk, hazamentünk, hogy egy erdei gombás rizottóval és hozzá egy Légli Banyászó rizlinggel zárjuk a napot. Elvégre válság van.

Másnap reggel a felhőszakadás végeztével felvonultunk a helyszínre. Bár még nem sütött a nap, máris 30 fok volt, közel 85-90%-os páratartalom mellett. Szerencsére volt védőitalunk, Fodor Béla Másfél elnevezésű magnum kiszerelésű biciklis bora ideális fröccs alapanyag, a folyadékot pótolni kell. Annál is inkább, mert a gyorsan kialakul munkamegosztás szerint én mártogattam az üstben forró vízbe a barackot, a lányok pedig hámozták. Tökéletes brazil gépsor, és még a tempónk is teljesen szinkronban volt. A negyven kiló barackot ezzel a módszerrel három óra alatt kimagoztuk, meghámoztuk.

Ekkor felraktuk a bográcsot a katlanra, és alaposan befűtöttem. Tíz perc alatt megforrt a barack, majd újabb tíz perc múlva erős habzásba kezdett. A jelenség  oka nem teljesen egyértelmű számomra, eddig csak ritkán találkoztunk vele, leginkább a szamócára jellemző, de az idén a meggy is rendkívüli módon felhabzott. Gyorsan lekaptuk hát a bográcsot, nehogy kifusson, és egy-két perc pihentetés után újra felraktuk. Szerencsére még egyszer már nem kellett levenni. Ahogy sűrűsödött, egyre jobban adta a mérgét, és lövöldözött ránk, illetve méteres körzetben mindenre. Bár estére, lekvárfőzés utánra terveztük, hamarébb lett lekváros fánk. De ezt eltüzeltük.

Amikor - nagyjából egy óra fortyogás után - jónak láttuk, beleraktunk mindösszesen két és fél kilogramm (!) gyümölcscukrot, főztük még 2-3 percet, és elkezdtük üvegekbe kiszedni. Félúton úgy láttuk, hogy nem lesz elég az üveg, ezért a maradék lekvárt visszaraktuk még negyed órára sűríteni, így legalább lett buktába való baracklekvárunk is. Sikerült pontosan annyira besűríteni, hogy majd' megállt benne a kanál, és épp elég lett az üveg is. A betöltött üvegekre szokás szerint új fedő került, és fejjel lefelé fordítva, pokrócba bugyolálva szárazdunsztba tettük. Így kevés cukorral, tartósítószer nélkül is eláll évekig, persze csak véletlenül kerül rá sor.

Miközben az utolsó üvegeket töltögettük, egy autó érkezett, és egy kis ládányi, kb. 5-6 kilogramm barackot hoztak anyósomnak. Ha már úgyis annyira benne voltunk, gyorsan újraindítottuk a brazil gépsort. Üstben újra friss vizet tettem fel forrni, pillanatok alatt meghámoztuk, majd negyed óra alatt kifőztük az újabb adag lekvárt. Szinte még szét sem főttek a gyümölcsök, de már elérte a kellő sűrűséget, és igazán szép gyümölcsös íze volt. A módszer ekkora mennyiséggel működik a legjobban. Ezt erősebben cukroztuk, anyósom így szereti, bár sikerült rábeszélni, hogy csak az eredetileg tervezett mennyiség felét, egy kilónyi cukrot tegyünk hozzá. Még nem is végeztünk, após húga is ballagott hazafelé egy nagy vödör barackkal. Nem engedtük tovább, hiszen még majdnem forró volt az üstben a víz, gyorsan az ő barackját is meghámoztuk. Lekvárnak kifőzni már nem engedte, pedig mi felajánlottuk.

Öt órára így is mindennel végeztünk, körbekiáltottam, kinek kell még baracklekvárt főzni, "senki többet, harmadszor...". Elmosogattunk, bezártuk a boltot. Estére Piros az ilyenkor immár hagyományos és kötelező fánkot készítette el. Csak nehogy kevés legyen a szénhidrát, a Júdeai Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulata pedig fokhagymás-csilis capellinit próbált összeütni, de ez már a következő poszt.

Chilii lekvárfőző képregénye itt található.