Már esett szó a blogban a konfitálásról, de ez mégis megér egy újabb posztot. A BL-döntő apropóján kis csapatunknak ismét alkalma nyílt egy kis dőzsölésre, és bár maga a mérkőzés mindannyiunk számára kissé érdektelen volt a résztvevők okán, egy jó lakomát miért is ne csaphattunk volna. Már csak azért is, hogy tartsuk a szokást :). A sertésoldalas pedig ekkorra több irányból is támadott. Még esztergomi látogatásunkkor házigazdánk is emlegette az egyik vendéglőt, ahol igen kiválóan készítik /az elmondások alapján konfitált lehet az is/, és Piros is többször az értésemre adta, hogy márpedig oldalast is kéne záros határidőn belül készíteni. Ennél jobb alkalom nem is kell. Előző reggel beállítottam hát kedvec hentesemhez, és közöltem vele a tényállást. Hogy egy egész oldalas kéne. Bement a hűtőkamrába, a vállán hurcolva kiballagot egy szimpatikus darabbal, kissé megtisztította, megkérdezte, hogy félbevágja-e. Isten ments! Hazaballagtam a zsákmánnyal, és nekikezdtem a munkának.
Hozzávalók /6-8 adag/
- 1 egész sertésoldalas /~2.5 kg/
- nagyszemű só, egész feketebors, koriandermag, köménymag
- 1.5 kg sertészsír
köret
- 1 nagy frissen sült kenyér
- 4 fej újfokhagyma
- 4 fej főzőhagyma
- 1 nagyobb karalábé
- 500g barna champion
- 4 cs. sárgarépa /közepes/
- 3-4 ek. libazsír
- só, bors
Mozsárban a sóval együtt /így könnyebb/ összetörtem a fűszereket, és bedörzsöltem vele az oldalast. Lefóliázva betettem a hűtőbe jónéhány órára. Este, mikor hazaértem, előbányásztam, és felvágtam minden minden második csontnál, de az egyes darabokat hosszában meghagytam. A kacsasütő edény aljában egymás mellett szorosan elhelyeztem a darabokat, majd épp csak megolvasztottam egy edényben a zsírt, és felöntöttem annyival, hogy mindenütt éppen teljesen légmentesen lefedje. 130-140 fokra előmelegített sütőbe helyeztem, majd kb. 25 perc leteltével visszavettem a hőmérsékletet kb. 80 fokra, és további négy és fél órát hagytam benn. Mire kész lett, már éjfél körül járt az idő, az erkélyen kezdett is hűvös lenni, ezért kiraktam. Reggelre szépen megdermedt a zsír, estig a hűtő aljába tettem /épp befért/.
Este csak kiszedtük a húsokat, amennyit úgy láttam, hogy elfogyhat /kis rátartással, de egyébként fejenként egy darab elég a nagyevőknek is/, óvatosan lekapargattuk róla a zsírt, tepsibe raktuk. 270 fokos sütőben bő 20 perc alatt átmelegedett, és a teteje ropogósra pirult. Addig a köret is elkészült. Vagy az kicsit késett volna? :)
A tavaszi zöldségek íze wokban nagyon jól megmarad, ráadásul abban nagy mennyiségben is elkészíthető, ezért nem volt kérdéses az elkészítés módja. Minden zöldséget külön csoportokba vékony szálasra /a gombát vékony szeletekre/ felvágtam, majd tűzforró wokban kevés libazsíron megpirítottam. Természetesen minden zöldséget külön-külön, volt olyan, amit több menetben. Ugyanis, ha túl sok anyag kerül egyszerre a wokba, akkor nem működik jól. Visszatérve a wokhoz, ha kissé ropogós marad benne a zöldség, az kifejezetten előnyös. A pirítás végén minden adagra frissen tekertem tarkaborsot, sózni félidőben szoktam. A gombát csak a legvégén készítettem el, ekkora mennyiséget szintén két adagban. A wok-os zöldségek mellett kovászos uborkát is kínáltam, az oldalas ugyancsak megkívánja. Jófajta sauvignon blanc-t kortyoltunk hozzá.
A desszert sem maradt el, Piros remekelt egy nagy tálca házi krémest. Így telt hát a BL-döntő, a meccs valójában lényegtelen volt, nem is nagyon emlékszem egy momentumra sem, talán a végén a büntetőrúgásokra, de arra is csak igen haloványan.
update 1: életem legfinomabb oldalasa volt, valószínűtlenül puha, omlós és szaftos
Utolsó kommentek