lorien

Ezúttal a gyors és könnyű nyár esti vacsorák fejezetét gazdagítom az alábbi étellel. Minden onnan indult, hogy volt egy csészényi kimaradt párolt rizsünk, ami önmagában nem túl vonzó ajánlat, de kidobni sem szerettem volna, ezért kirontottam a piacra, hogy vadásszak hozzá valamit. A cukkini hálás zöldség, szinte bármire felhasználható, úgy döntöttem, hogy serpenyőben pirítva tarjával, hagymával, fokhagymával kiváló saláta lesz belőle, amelyet a maradék rizs szépen gazdagít majd. Igen saláta, ez a legjobb kifejezés. Vegyük ugye Váncsát, aki szerint "Tehát minden saláta, amit megeszünk. Ha disznósajt, akkor is." A cukkinivel kapcsolatban még annyit érdemes megjegyezni, hogy keressük a kisebbeket, ízre is finomabbak, de ami a lényeges, jó ropogósak és szaftosak maradnak, ha nem hőkezeljük sokáig. A legjobbak az arasznyi hosszúságú, 200 forintos érme átmérőjű darabok.

Hozzávalók (2 bőséges adag)
- 4 db cukkini
- 400 g tarja
- 1 fej fokhagyma
- 2 kisebb fej lilahagyma
- olivaolaj
- bors, késhegynyi cayenne-i bors (esetleg hagyományos csípős pirospaprika)
- 2-3 ek. szójaszósz
- kb. 50 ml rizsbor (pl. ázsia boltokban kapható)
- nagy marék zöldfűszer, amit szeretünk (pl. petrezselyemzöld, korianderzöld, kakukkfű)
- 1 csésze párolt rizs

Ha nincs maradék rizsem, félcsészényit megpárolok (kb. a duplájára dagad). A cukkinit hosszában negyedelem, majd 2-3 cm-es darabokra vágom. A tarját felkockázom, kb. akkorára, mint ami a brassóiba kell. Hagymát félfőre hosszában csíkozom, így hőkezelés után jobban tartja magát, a fokhagymát pedig szintén nagyobb méretűre karikázom. Serpenyőt felhevítem, kevés olivaolajon körbepirítom a húst, amelyet egy tálba kiszedek pihenni. Következő menetben jöhet a cukkini, majd a hagymafélék, tényleg pár perc az egész.  Beleöntöm a rizsbort és a szójaszószt, megforralom, mindent összeöntök, török rá kevés borsot, meghintem egy késhegynyi cayenne-i borssal, egy perc alatt összepárolom, miközben óvatosan összeforgatom. Végül megszórom vágott petrezselyemzölddel,  korianderzölddel, kevés kakukkfűvel. Sózni nem kell, a szójaszószban van elég. Serpenyőből tálaljuk.