Piros jóvoltából végre került egy karamellizáló pisztoly a konyhámba. Hiánya óriási volt, nem is tudom, hogy lehettem meg eddig nélküle. Ami késik, nem múlik, végre újabb célra is használhatom a szufflés edénykéim: az elmúlt hetekben többször is készítettem créme bruléet. Eredete homályba vész, a különböző nemzetek mind magukénak vallják, talán a neve miatt a francia valószínű. De mindez különösképpen nem is izgat, az a lényeges, hogy feltalálták. Egyszerű és nagyszerű desszert. Az ember dekadensen beszakítja a felső karamell réteget, majd elégedetten kikanalazza a finom krémet. A pisztoly birtokba vétele óta többféle elkészítési móddal is próbálkoztam, nekem az vált be, amikor a krémet nem melegítettem fel előre, ekkor lett szinte tökéletes az állaga. És még két dolog fontos: a jó minőségű, zsíros tejszín és a vanília. Hiába, nem diétás.
![]() |
Hozzávalók (8 adag)
- 500 ml friss tejszín
- 2 rúd vanília
- 100 g barna nádcukor
- 8 tojássárgája
- 8 púpos tk barnacukor
A vaníliarudakat kettévágom, kikaparom a belsejüket. A külső héjjal együtt hozzáadom a tejszínhez, amelyet kis lángon épp forráspontig melegítek (de ne forrjon). Másik lángon vizet teszek fel forrni. Eközben a tojássárgáját a cukorral felverem. A tejszínből kidobom a vanília külső részét, a tejszínt pedig folyamatos, óvatos kevergetés mellett hozzácsorgatom a tojássárgájához (fontos, hogy ne legyen habos). Rögtön szufflés tálkákba adagolom, a tálkákat tepsire helyezem, felöntöm forró vízzel, hogy az edénykék jó kéthármadáig érjen a víz, és 170-180 fokra előmelegített sütőbe teszek. Addig sütöm, amíg a közepe épp remegős nem lesz (az én sütőmben kb. 40 perc). Kiveszem, kihűtöm, a tálkákat lefóliázom, behűtöm (akár előző nap is elkészülhet). Tálaláskor minden adagra egyenletesen rászórok egy jó teáskanálnyi barnacukrot, amelyet a pisztollyal egyenletesen aranybarnára karamellizálok. Egy percet érdemes várni, hogy a karamell visszahűljön és megdermedjen.
Utolsó kommentek