Az elmúlt hétvégén Horasz személyében jeles vendégünk volt. Azt hiszem, nem kell túlzottan részletezni, hogy milyen maratoni főzést és evést-ivást rendeztünk, egész hétre elegendő poszt-muníciót gyűjtöttünk :). Annál is inkább, mert a vendégeskedést már legalább két éve tervezzük, de különböző okok miatt mindig elmaradt. Most végre elhatároztuk, hogy vége a huzavonának, és a tettek mezejére léptünk. Már kedd este hosszas telefonozás közben megterveztük a menüt, ki mit szerez be, egyedül a vasárnapot hagytuk függőben, mondván, kell egy kis imporvizáció is. A péntek esti vacsora két fogásból állt. Főételként Gál Józsinál beszerzett borjúkarajt sütöttünk, hozzá házi készítésű papperdellével, tejszínes pirított zöldségekkel. Desszert gyanánt a Lila Füge által közzétett tárkonyos körtés rétes egy változatát próbáltuk ki. A körte és tárkony párosítással erős várakozásaink voltak, valóban, ez a házasság az égben köttetett. De erről majd részletesen Horasz ma esti posztjában esik szó.

Hozzávalók (4 fő)
- 6 vékony szelet borjúkaraj
- só, bors, olívaolja

- 4 tojás
- 400 g liszt (Vitamill búza finomliszt, és 15% tönköly fehérliszt)
- kb. 50 g liszt szóráshoz
- 4 csipet só
- kb. 1-1 1/2 ek. olívaolaj

- 2 sárgarépa
- 1 petrezselyemgyökér
- 1 kisebb zeller szárastól
- 1 db piros, húsos étkezési paprika
- 1 póréhagyma
- olívaolaj
- kisebb csokor kapor
- 60-70 ml fehérbor
- 250 ml tejszín

A borjúkarajt másfél órára kitesszük  a pultra, hogy mire sütésre kerül a sor, szobahőmérsékletű legyen. A lisztet széles tálba szitáljuk, a közepébe mélyedést készítünk, és beleütjük a tojásokat. Sózzuk, egy-másfél evőkanál olívaolajat csurdítunk bele, villával felverjük, egyre jobban beledolgozva a lisztet. Addig gyúrjuk, míg szép egynemű nem lesz a tészta. Néha érdemes úgy kihúzgálni, mint a lángost, így hamarább homogenizálódik. Jellemzően akkor van kész, mikor már a hátunk is megizzad. Fóliába csomagolva legalább egy órát pihentetjük.

Az időzítés, illetve a munkafolyamatok sorrendje  innentől kezdve fontos. A megtisztított zöldségeket julienre vágjuk, esetleg fajtánként elkülönítve. Feltesszük a tésztafőző vizet forrni. A tésztát géppel a legvékonyabb fokozatra nyújtjuk, pár percet hagyjuk szikkadni, majd késsel 20-25 cm hosszú, 2.5-3 cm széles csíkokra vágjuk, deszkára szórjuk, közben magasról meghintjük liszttel, hogy a tésztacsíkok ne tapadjanak össze. Közepesen forró serpenyőben, nagyon kevés, szinte csak filmrétegnyi olívaolajon a borjúkaraj mindkét oldalát 2-2 percig sütjük, kevés nagy szemű sóval és frissen tekert tarkaborssal fűszerezzük. Tálalásig előmelegített tálon pihentetjük. Ugyanebben a serpenyőben a zöldségeket kis adagokban, olívaolajon épp csak roppanósra pirítjuk. Mikor már az utolsó adagok készülnek, kifőzzük a tésztát. Amint a friss tészta feljön a víz színére, kész van, kb. három perc az egész. Ezidő alatt a zöldségeket sózzuk, borsozzuk, összeforraljuk a tejszínnel és egy kis frissen vágott kaporral fűszerezzük. A kifőtt tésztát óvatosan beleforgatjuk, és tálalunk. A Centurio Borház (Ludányi Balázs) 2008-as Pinot Gris bora kiválóan illik hozzá.