Nagyon vártam már a napját, hogy elérkezzen. A legutóbbi erdőbényei-megbeszélés alkalmával megegyeztünk, hogy mielőbb sort kerítünk a próbafőzésre, amikor közösen elkészítjük a menüben szereplő ételeket, véglegesítünk, és megbeszéljük a tapasztalatokat az ételeket elkészítő cég képviselőivel. A múlt héten végül Eszter szólt, hogy e hét hétfő délutánján kerül rá sor, a XIII. Kerületi Önkormányzat üzemi konyháján. Eddig még soha nem főztem ipari konyhában, ezért még inkább érdekelt a dolog.

A jót könnyű megszokni, azt hiszem, a professzionálios konyhával is így vagyok, már első alkalommal megszerettem. A tűzhelyek teljesítményéről otthon csak álmodni lehet.  Minden munkafolyamathoz kellően nagy hely áll rendelkezésre (ez persze lehet, hogy csak nekem tűnik így, és az ott dolgozók nagyobbat is el tudnának képzelni). Mindenhez van megfelelő edény. Nem is sorolom tovább, ideálisak voltak a körülmények.

Egy rövid megbeszélés után először a bonyolultabb ételekkel kezdtünk. Szinte minden elő volt készítve, gyakorlatilag csak a főzéssel kellett törődni. Elsőként Horasz nekiállt megfőzni méltán híres őzpörköltjét, miközben Eszter bedagasztotta a mákos bobajka tésztáját. Péter Anna bárányt grillezett, melyhez mazsola csatni dukál. Chili&Vanilia előre dolgozott, rókagombát (Erdőbényén vargánya lesz) konfitált kacsazsírban, amelyhez kukoricapürét készített. Ez utóbbi kapcsán kénytelen voltam revideálni kukoricával kapcsolatos elutasító álláspontom. Mi mindenre jó egy ilyen alkalom :)

Jómagam levest készítettem, amivel majdnem beégtem. Miután Horasz belekóstolt, megkérdezte, hogy szándékosan édes-e a leves? Kizárt dolog - közöltem. Megkóstoltam én is, a leves pedig émelyítően édes volt, menthetetlenül. Talán még valami cifra kifejezés is elhagyta számat - erre nem emlékszem pontosan. Mint utóbb kiderült, a felöntéshez kapott víz édes volt. Mármint cukrozott. Szerencsére volt még minden alapanyagból, második nekifutásra már minden rendben alakult nálam is.

Most már tényleg itt a visszaszámlálás, gyakorlatilag alig több mint egy hét van augusztus 15-ig. Talán még van szabad szállás, de még biztosan van hely a Budapestről indoló buszokon is. A fesztivál honlapján minden szükséges információ megtalálható. Aki teheti, látogasson el Erdőbényére, nem fogja megbánni. Reméljük, ezúttal az időjárás is kegyes lesz hozzánk (reméljül megtörik végre az átok, és a részvételem nem jár együtt esővel és szeles hideg idővel).

Csodával határos módon ma délelőtt - bő két óra utánjárással - végigvártam az orvosi rendelést, elmentem tüdőszűrésre, és sikerült egészségügyi kiskönyvet szereznem, most már remélhetőlen a köjálosok sem kötnek bele a részvételembe :). Most már nyugodtan eltűnhetek a Balaton partjára és a környező szőlőhegyekre néhány napra, hogy onnan majd elinduljak Erdőbényére. Hogy addig is ne maradjon a blog magára, megpróbálok még ma délután néhány időzített posztot megírni.