Szilveszterre manapság mindenki malacot készít, pedig az még olyankor túl korai. A zavar régen támadt már az erőben, nem új keletű, az Ínyesmester idejében sem voilt teljesen tiszta a kép, nem véletlenül az alábbi idézet a szakácskönyvéből:
"A pirosra és ropogósra sült malac. Újév napján esedékes, nem pedig -mint itt Budapesten számosan hiszik- szilveszter estéjén vacsorára. A szilveszteri estebédre hal, nyúl vagy szárnyas, vagy mindhárom dukál. A hal elúszik, a nyúl elszalad, a szárnyas elrepül az óév gondjával, bajával, szerencsétlenségével. A visítozó malacnak meg lehet húzni a fülét vagy farkincáját éjfélkor, a két esztendő mezsgyéjén, de őt magát megenni csak másnap délben szabad, amikorra módjában volt már idetúrni ormányával az újév szerencséjét."
Nálunk hagyományosan hal készül szilveszterkor, volt már olyan is, hogy nagyobb társasággal halászlevet főztünk bográcsban, szabad tűzön, újabban pedig tengeri halak kerülnek az asztalra, mint például most a kardhal. Mivel a televízión kívül még soha nem volt a kardhallal szerencsém, úgy döntöttem, hogy nem bonyolítom túl, a lehető legegyszerűbben készítem el.

Hozzávalók /2 fő/
- 450-500 g kardhal-filé
- só, bors
- 20+30g vaj
- kakukkfű, petrezselyemzöld

köret
- fejenként 3-4 kiflikrumpli
- libazsír
- só
- petrezselyemzöld, nehány szál metélőhagyma

- extra minőségű balzsamecet

A fagyasztott kardhalat annak rendje, s módja szerint a hűtőben lassan kiengedtem /1 éjszaka+nap/. Sütés előtt egy órával megszórtam tengeri sóval és frissen őrölt borssal. A kiflikrumplit erősen sós vízben héjában megfőztem, megpucoltam. Mindegyiket 3-4 karikára vágtam, és egy jó diónyi libazsíron közepesen erős lángon megpirítottam,  a végén pedig megszórtam egy kevés sóval és finomra vágott petrezselyemzöld, illetve nehány szál metélőhagyma keverékével. A serpenyőt papírtörlővel kitöröltem, vajat olvasztottam benne, és szintén közepesen erős lángon a filék mindkét oldalát néhány perc alatt megsütöttem. Nem kell túlsütni, mert megkeményedik és kiszárad. A szeleteket előmelegített tányérra szedtem, a serpenyőt ismét kitöröltem, vajat olvasztottam benne, épp csak megfuttatva benne a finomra vágott petrezselyemzöldet, kakukkfüvet, és az olvadt fűszeres-vajas "mártást" óvatosan a kitálalt halszeletekre öntöttem. Mellé szedtem a krumplit, és a tányér üresen maradt felületeire néhány csepp balzsamecetet csorgattam. Ez persze teljesen lapos tányéron mutatna jól, ilyen most nem volt:). Szilveszter lévén jó bor is került hozzá, Szepsy István 2006-os furmintját kortyolgattuk, jól illett hozzá.