Az idén is elérkezett az a jeles időpont, amikor Pirossal megünnepelhettük, hogy immár 4 éve nem dohányzunk. Ebből az alkalomból kifolyólag rendszeresen vendégül látjuk a barátaink. Megtehetjük, szépen lehet spórolni a dohányárun. Az idén Gordon Ramsay egyik tévében leadott filmjéből merítettünk ötletet. Amikor láttuk, tudtuk, hogy ez nekünk barátunk lesz. Bár nem éppen diétás koszt, ezzel szemben finom. És igencsak laktató, ezért egyszerű párolt brokkolit készítettem előételnek, de a desszertel már nagy gondban voltunk. Piros végül egy panna cotta-szerűséget készített, ez aránylag könnyebb. Én tiltakoztam ez ellen, végül özlett, de soha nem lesz a kedvencem. Térjünk is vissza hamar a fősodorba!

Hozzávalók /ipari mennyiség, kapacitástól függően 15-20 adag/
- 5 kg császárhús
- 1 tk édeskömény, 1 tk fűszerkömény, 1 tk koriander, 1 tk tarkabors
- só
- 2 kg mangalicazsír

- 1 nagy fej lilakáposzta
- 2 birsalma
- 2 ek mangalicazsír
- 1-1.5 ek nádcukor
- 1 kk fahéj /elhagyható/, 1 kk édeskömény, 1 kk fűszerkömény
- 2 ek almaecet, 2 ek balzsamecet
- só

- kiflikrumpli adagonként 2-3 darab
- só, frissen vágott petrezselyemzöld
 

A jeles alkalom előtt 4-5 nappal elzarándokoltam a henteshez, ahol kinéztem egy szép császárhúst. A bordacsontok is benne voltak, amelyeket bennehagytam, konfitálás után könnyűszerrel kivadászható. A bőrös felét még egy kicsit én is megpörköltem a gáz felett /néhány első fokú égési sérülés, és szőrtelenítés velejárója/, megtisztítottam, papírtörlővel alaposan megszárítottam. A fűszereket serpenyőben pattogásig pirítottam, hagytam hűlni, és mozsárban finomra törtem. A húst mindenhol egyenletesen bedörzsöltem /a bőrt nem kell/, és másfél napra hűtőbe tettem. Ekkor közepes szemű sóval a bőrt kivéve mindenhol egyenletesen megszórtam, és további néhány órát hagytam állni hűvös helyen. Sajnos akkora volt a a hús, hogy egyben nem fért a nagyobbik kacsasütő edényembe, ezért legnagyobb szívfájdalmamra ketté kellett vágni, úgy tettem bele. Zsírt olvasztottam, ráöntöttem a császárhúsra, és 80 fokos sütőbe tettem, kb. 5 órára. A kiszabott idő leteltével jött a Ramsay-féle trükközés: a csontok kiszedése után bőrével felfelé tepsibe helyeztem, és egy másik hasonló tepsit teljes fedésben ráhelyeztem, és hűvös helyen egy 10 literes vízzel töltött demizson segítségével egy éjszakára lenyomattam. Így egyenletesen sík lesz a bőrös fele, szép szabályos kockákat lehet majd belőle szabni, akkor igazán mutatós. Ha pár napon belül felhasználásra kerül, akkor nem kell zsírba tenni, mert eláll, de egy hétnél további eltartás esetén öntsük fel annyi épp csak langyos zsírral, ami ellepi, és úgy tegyük hűvösre, ekkor hoszzú hetekig eltartható.

A felhasználás napján a széleket egyenletesre vágtam, a bőrt átlósan két irányban merőlegesen bevagdostam, és kb. 6x6-8x8 cm-es kockákra vágtam /a brazil gépsornak nagy a szórása, illetve két darabból dolgoztam/. Így legalább a különböző kapacitású vendégek kedvükre válogathattak. Serpenyőben közepes tűzön egy kis zsírt olvasztottam, erre ráhelyeztem a kockákat, és minden oldalukon megpirítrottam. Arra vigyázni kell, hogy nagyon szeret lövöldözni /újabb első- és másodfokú égési sérülések kerültek/, ezért lefedve kell pirítani. Ennek ellenére a plafonra is került. És az ablakra is. A csempéről nem is beszélve. Másnap életem párja végezte a takarítást, -jogosan- igencsak ferde szemmel nézett rám, egy tálca krémessel lehett úgy, ahogy kiengesztelnem. Amint a császárhús minden oldalon megpirult, bőrös felével felfelé tálra szedtem, és egy kevés jeges-sós vízzel meglocsoltam, így még ropogósabb lez a bőre. Természetesen talpára állítva tálaltam.

Köreként párolt lila káposztát készítettem, de most egy kis fahájjal megtrükköztem. Nekem nagyon tetszett, szerintem határozottan feldobja, másoknak ez nem volt egyértelműen sikeres. Nem baj, legalább egy kicsit barátkozhattak az egzotikus ízekkel. És ilyenkor kihagyhatatlan a kiflikrumpli, személyenkét 3 kisebb darabot erősen sós vízben megfőztem, meghámoztam, és a császár-kockák után maradt zsiradékban megpirítottam, egy kis durvára vágott petrezselyemzölddel megszórva tálaltam. Csak hogy tovább fokozzam, 1 kilónyi kenyértésztából 3 bagettet is sütöttem, keletje is volt hozzá. Fárasztó, de mégis csak jó dolog nemdohányozni :)