Megvan már jónéhány hónapja, hogy Zsuzsi posztolt egy jó kis rostélyost. Ezt jól meg is jegyeztem magamnak, felvéve a közeljövőben elkövetendők listájára. Aztán jött a nyár, ilyenkor senki sem üzemelteti szívesen órák hosszat a sütőjét, míg végül a múlt hétvégére beidőzítettem. Mondanom sem kell, a kinti hőmérséklet természetesen 37 fok volt. Ilyen a formám. És hát rostélyost sem kaptam, csak hátszínt, bár ez nem probléma. A dolognak van még egy nagyon pozitív hozadéka: a hentesem volt olyan kedves, és hagyta, hogy a kiválaszott hús fellógatva érlelődjön a hűtőkamrájában, sőt azt is megbeszéltük, hogy máskor nem csak néhány napra, hanem akár 1-2 hétig is megoldható az érlelés. Nagy piros pont. Viszont a hús minősége nem az igazi: bár szép szaftos és enyhén rózsaszín maradt, de nem lett annyira puha, omlós, mint az én szerettem volna. Erről azt hiszem mondjuk nem igazán a hentes tehet, ma Magyarországon egyszerűen még mindig nem lehet kapni megfelelő minőségű marhát. Csak esetlegesen. Nagy kár. Talán hosszabb érleléssel, esetleg 20 perccel hosszabb sütéssel azért ez is jobb lett volna, ki tudja. Nemrégiben az Oroszlános Borvendéglőben tormás törtkrumplit ettem, ez pedig annyira megtetszett, hogy köretként ilyet készítettem, a marhához egyébként is nagyon jól illik.
Hozzávalók /6-7 adag/
- 2-2.5 kg hátszín /vagy rostélyos/ csonttal együtt
- tarkabors
- kacsazsír
- olívaolaj
- 2 ág rozmaring
- 3-5 gerezd fokhagyma
mártáshoz
- 3 kg marhacsont, lehetőleg inastól
- 2 ek. sóban, ecetben pácolt zöldbors
- 2 tk zöldbors
- 1 tk keményítő
- 2 ek balzsamecet
- só
- fűszercsomó (zellerzöld, petrezselyemzöld, majoránna, kakukkfű, babérlevél)
- 2-3 deka vaj
törtkrumplihoz
- 1 nagyobb vagy 2 kisebb tormagyökér
- 2 ek. almaecet
- 2.5 dl tejszín
- 1.5-2 kg krumpli
- só
- 6-7 deka vaj
A húst már szerda reggel megvettem, amely szombatig a hentesnél volt fellógatva, majd ekkor elhoztam. Leszedtem a hártyát róla, bekentem olívaolajjal, alaposan megszórtam mozsárban frissen tört tarkaborssal, és egy napra így ment a hűtőbe. Ha nincs mód fellógatni, akkor is célszerű napokkal a sütés előtt beszerezni a húst, és az olajos-borsos pácba tenni. Sózni tilos, hiszen elvonja a vizet a húsból. Naponta egyszer árdemes ránézni, átforgatni, esetleg egy kis olajat tenni rá pótlólag.
Az elkészítés napján érdemes korán kezdeni, mégpedig a hússal. A sütőt begyújtottam, és kb. 140 fokra előmelegítettem. Közben egy megfelelő serpenyőben egy kevés kacsazsírt hevítettem (bármilyen jó hőtűrésű zsiradék vagy olaj használható), és a hús minden oldalát megpirítottam. Csak a pirítás végeztével sóztam. Egy nagyobb tepsi aljába kevés olívaolajat öntöttem, rádobtam két rozmaringágat, és néhány gerezd fokhagymát, majd rá a húst. Egy fóliát azért rátettem, de csak úgy nagyjából /ez nem is feltétlen szükséges/, és három és fél órára betettem a sütőbe, amelynek a hőmérsékletét levettem kb. 80 fokra. Ez utóbbit értéket nem tudom pontosan /150-ről indul a skála, van 0/, de hozzávetőleges annyi lehetett. A hússal már nincs sok teendő, a sütés végeztével tálalás előtt 20 percet pihentessük.
A törtkrumpli pofonegyszerű, a lényeg, hogy mielőtt elkészült, aprítógépbe tettem a meghámozott tormagyökereket (az erősebb, vastagabb reszlehető is), majd néhány evőkanál almaecettel megszelídítettem, egy kis tejszínt öntöttem rá. A megfőtt krumplit összetörtem, és összedolgoztam a tormával, a vajjal és a maradék tejszínnel együtt.
Anyósom kertjében hatalmasra nőttek a cukkinik, az előző esti cukkinis-tökös rétesnél nem is tudtam csak egy felet elhasználni, így a maradékot lereszeltem, megsóztam, majd amikor a levét kiadta, kifacsartam, és egy kis ecetes-kapros-olívaolajas öntettel salátát készítettem belőle.
A mártáshoz a csontokat serpenyőben kacsazsíron megpirítottam, amennyire csak lehetett, majd lábasba téve annyi vízzel felöntöttem, hogy épp csak ellepje. Amíg szükséges volt, szaporán haboztam, majd bő két órát csendesen bugyborékolva főztem. Ekkor leszűrtem, és két liternyi mennyiséget felhasználva 7-8 deciliternyire beforraltam. Félúton dobtam hozzá fűszercsomót zellerzöldből, petrezselyemzöldből, majoránnából, kakukkfűből, babérlevélből. Amikor ezt kiszedtem, helyette egy fél marék zöldborsot tettem, kés lapjával jól elnyomkodva, majd utána még késsel finomabbra aprítva. Ennek tíz perc elég is, majd jöhetett a pácolt zöldbors. Fél deci vízben csomómentesre dolgoztam a keményítőt, ezzel kicsit besűrítettem a mártást. Tálaláskor kicsit visszamelegítettem és néhány darabka hideg vajat adtam hozzá, majd egy kevés balzsamecetet.
Utolsó kommentek