Elmúlt hétvégi ötleteim a kecsege sütésére korlátozódtak, ott el is lőttem az összes puskaporom. Ám vasárnap is enni kell valamit. Ez az egy dolog hajtott csak előre, még asszony pajtásnak sem volt határozott elképzelése a menüvel kapcsolatban. Csak annyi, hogy a túrógombócot leszavazza. Elkezdtem hát felmérni a piaci hentesek kínálatát, hátha lesz valami használható alapanyag. Ekkor láttam meg a pultban egy gyönyörű és méretes malackarajt, amely ráadásul árban sem sem volt vészes. Persze ez nem igazi malac már, olyan általában csak szilveszterkor kapható, hanem csak afféle köztes állapotú süldő, ez azonban semmit nem ront az értékéből. Ehhez még összevásároltam egy csomó zöldet, saláta gyanánt, illetve anyósom maradék kiflikrumpli-készletét is lehetett csökkenteni a köretben.

Hozzávalók
- 1 db bőrös malackaraj csontokkal együtt /~2.3 kg/
- 6 tk só, 1-1 tk fehérbors, feketebors, szecsuáni bors, szegfűbors, egész kömény, egész koriander
- 2-3 ek libazsír
- 2 fej vöröshagyma
- 1 fej fokhagyma

saláta
- 3 cs. zsenge piros hónapos retek
- 3 cs újhagyma
- 1/2 kg spenót
- 2 citrom leve
- 1 ek olívaolaj
- pár tekerés frissen őrölt tarkabors

köret
- kiflikrumpli
- sok petrezselyemzöld
- libazsír
- só

A sót és a többi fűszert száraz serpenyőbe tettem, és hevíteni kezdtem, míg csak nem kezdett pattogzani rendesen. Mozsárban apróra törtem, és bedörzsöltem vele mindenhol a malacot. Előtte természetesen 2-3 mm-ként keresztirányban bevagdostam a bőrét, hosszirányban pedig 2-3 cm-ként. A fűszeres pácban hagytam állni egy órát, majd serpenyőben libazsírt hevítettem, és a hús a bőrös felét enyhén megpirítottam, majd minden oldalát megkapattam egy kissé. Tepsibe tettem néhány kisebb kupac libazsírt, rászórtam a durvára cikkezett vöröshagymát, a fokhagymagerezdeket, ráhelyeztem a húst bőrös felével felfelé, letakartam alufóliával, és 195-200 fokos sütőbe helyeztem. Ha nem akarjuk a karajt kiszárítani, akkor a sütési idő 190 fokon nagyjából úgy számítható, hogy 25 perc+ 25 perc minden 450g húsra számítva, tehát esetemben durván 150 percre jönne ki. Viszont pár fokkal magasabb hőfokon sütöttem, illetve azt is számításba kell venni, hogy még fiatalabb malacról van szó, ezért úgy döntöttem, hogy csak 20 percet számolok 450 g-ként, így nagyjából két órát kell sütni. Elméletem helyesnek bizonyult, a hús puha, szaftos maradt, de már át is sült mindenhol. A sütés utolsó 40 percére levettem róla a fóliát. Locsolgatni tilos, mert felázik a bőr, és nem, lesz ropogós. Ha menet közben a hagyma kezdene túlsülni, nyugodtan vegyük ki. Sütés után 20 percet pihentessük mielőtt szeletelni kezdenénk. A szeleteket a csontok mutatják, szép vastagok lesznek, amelyeket a gyengébb idegzetűeknek megfelezhetünk. :). A hagymás pecsenyeléről nagyjából leszedtem a  zsírt, és a tálalt húsokat azzal locsolgattuk.

A saláta pofonegyszerű, a retket csak alaposan meg kell mosni, megfelezni, felkarikázni, a spenótot megtisztítani, a szárait lecsipkedni, durvára összevágni, a hagymát pedig csak jól fel kell aprítani. Egy nagyobb tálban összekevertem mindent, picit borsoztam, ráfacsartam két citrom levét, meglocsoltam egy kevés olívaolajjal, összeforgattam, és tálalásig ment a hűtőbe.

A lecsutakolt kiflikrumplit erősen sós vízben megfőztem kb. 20-25 perc alatt, majd azon melegében lehúztam a héját. Egyszerre csak annyit pirítsunk, amennyi elfogy, mert készen már nem igazán jól tárolható, a ropogósra sült kéreg hamar felpuhul. A krumplit felkarikáztam, forró libazsírban a serpenyőt rázogatva megpirítottam, enyhén sóztam, megszórtam firnomra vágott petrezselyemmel és tálaltam.