Nos, őszintén megvallva, ez most kissé kudarcos beszámoló lesz, habár a végén szerencsés és jó lett a kimenetele. Történt ugyanis, hogy barátaink bejelentkeztek vacsorára. Úgy döntöttem, hogy olasz menü lesz, no de akkor legyen előétel is, mégpedig a spájzban "pangó" fél csomagnyi kagylótésztát megtöltöm. Annak rendje és módja szerint be is vásároltam hozzá tölteléknek a piacon a spenótot. Otthon aztán méregetem a spenótot, hát ez lehet, hogy kevés lesz. Biztos, ami biztos, elővettem a fagyasztóból a cannelloni-készítés során kimaradt bolognai mártást, és a mikróban kiolvasztottam.
A tésztát al dente kifőztem. Nagyon vigyázni kell vele, hogy ne törjön, és a formáját se veszítse el. És persze még utána is, amíg töltjük, nem árt, ha nem szikkad meg, mert képes összeragadni. A tészta esetében az előirányzott mennyiségen túl elővigyázatosságból nem árt 10% ráhagyással, legalábbis nekem ez alá még nem sikerült leszorítanom a selejtet. Közben nekiálltam a spenót-mártásnak, fogyhagymát aprítottam, vajon megpirítottam, egy evőkanál lisztet elkevertem, majd ezen megfonnyasztottam a jól megaprított spenótot. Aztán alaposan elsóztam. Nem csoda, még rendesen másfeled-harmadnapos voltam. Hiába öntöttem hozzá a tejszínt, ahogy csak lehetett, még mindig sós volt, helyrehozhatatlanul. Ha hagyományos tésztához lett volna mártás, akkor nincs is baj, mert az jóval több tejszínt is elvisel, ez azonban tölteléknek készült, nem folyhat akármennyire. Így aztán nagyon jól jártam a bolognai mártással, betöltöttem azt, a spenótosból pedig mindenkinek csak egyet. Tulajdonképpen előre megéreztem a bajt, és szerencsére épp elég lett :)
A megtöltött tésztákat kivajazott, enyhén meglisztezett tepsibe tettem, meghintettem frissen reszelt parmezánnal, és és bő negyed órá alatt forró sütőben enyhén megpirítottam.
Utolsó kommentek