Wokban főzni jó. Kicsit macerás is, de megéri a fáradtságot, a magas hőmérséklet és a rövid főzési idő jobban megőrzi a nyersanyagok eredeti zamatát és bennük lévő rostokat, tápanyagokat. Sokat tanakodtam az étel elnevezésén, míg végül ennél maradtam, hiszen sokféle konyha nyomát viseli magán. Talán a thai és a kínai hatás a legegyértelműbb, de a lényeg szempontjából ez mindegy is.

 

Wokban főzni öröm. Még akkor is, ha az európai tűzhelyek többségén -így az enyémen sem- nincs külön helye a woknak, ahol jóval nagyobb a láng, alkalmazkodva az edény sajátosságaihoz. Ennek híján a legnagyobb teljesítményű égőfejet kell beüzemelni. Azt hiszem, a villanytűzhely alkalmatlan a wokhoz, de ha valaki sikerrel űzi a műfajt, kérem jelezze :).

A wokban főzés technológia alapja az, hogy alaposan fel kell hevíteni az edényt, és minimális mennyiségű olajon egyszerre kevés alapanyagot készítünk, majd félretesszük (lehetőleg nem kihűtve!), és folytatjuk a következő hozzávalóval, míg el nem fogy minden, és a legvégén összerakva mindent "összepirítjuk".

Hat bőséges adag (még a diétázók is teleehetik maguk) elkészítéséhez az alábbi nyersanyagokat használtam: 1.1 kg csirkemell-filé (apróhús is jó, az olcsóbb valamivel), 4 nagyméretű sárgarépa, 1 karalábé, 15 deka barna champion gomba, 3 közepes lila- és 3 hasonló vöröshagyma, 30 deka rizs. Volt még bambuszrügy-konzervem is erre a célra, de az már sok lett volna jelen esetben. Kell még 1-2 deci valamilyen szója-alapú szósz, jelen esetben Kikkoman Sukiyaki wok szósz, és 5-6 gerezd fokhagyma, fűszerek.

 Indításképp aprítsunk fel minden zöldségfélét 3-4 cm hosszúságúra, és kb. olyan vastagra, mint mondjuk a zöldbab. A csirkemellet pedig kockázzuk fel kb. 2x2 cm-esre.

Kezdjük a rizzsel, gondolatnyi olajon futtassuk meg, és vízen vagy alaplén pároljuk meg. Közben már izzik a "wok". Én a hússal kezdtem, és utána úgy ítéltem meg, hogy egy kis takarítás nem árt az edénynek (túlzásba nem kell vinni). Szóval minden különféle hozzávaló esetén minimális olajjal hevítünk, lehetőleg jó hőtűrésű mogyoró- vagy szőlőmagolajon, roppanósra pirítjuk és félretesszük. A húsféléknek persze meg nem árt megpuhulni. A hasonló fövési idejű hozzávalókat keverhetjük, csak egyszerre nem tegyünk sokat az edénybe.

Amikor mindennel megvagyunk, pirítsuk meg az felaprított fokhagymát, alaposan öntsük nyakon szójaszósszal, keverjük el benne a fűszereket (én most őrölt szerecsendió, kurkuma és gyömbér keverékét használtam, de rengeteg-féle keleti fűszer szerepet kaphat), majd erős lángon forgassunk bele minden minden hozzávalót a rizzsel együtt. A rizst nem árt előtte egy kicsit fellazítani, így sokkal könnyebb érhető el a homogén állapot. Az egyenletes eloszlás megjelenésekor készen vagyunk :)