Elhatároztam, hogy ezek a helyen megörökítem mindazt, amit főzök. Remélhetőleg egészen szép kis recept-tár fog ebből kikerekedni, mivel nálunk az a munkamegosztás, hogy enyém a bevásárlás és a konyha, az asszony pedig mos-takarít, így tehát hetente minimum egy nagyszabású főzésben van részem.
Még van egy hetem a diéta kezdetéig, ezért a fogyókúrázni vágyok egyelőre csak nagyokat nyeljnek. Na de aztán majd jön a nemulass :)
Szóval, a lényegre térve, az alábbi bevásárlólistával érdemes elmenni vadászni (aki saját maga termel, az a veremből, kamrából): a piacon vásároljunk 3/4 kg apró szemű tarkababot (ez szép színt is fog adni a levesnek), 4-5 db szép közepesen megtermett sárgarépát (én valamiért a gombolyű végűeket szeretem), 1 db nagy petrezseleymgyökéret, 1 db karalábét, 1 db közepesen nagy zellert, 1 kisebb fej fokhagymát, 2-3 db lilahagymát, 1-2 csokor petrezselyezöldet. A piacon kiváló házi túrót lehet kapni, abból egy kilónyit volt az adagom (kb. 6-8 adagra elegendő, kapacitástól függően). Ha árulnak házi tejfölt, azt is vegyünk vagy jó litert, máskülönben a bolti is jó. A tejföl lesz a kapocs a két étel között. 5 db tojás is kelleni fog, ha nincs otthon, ezt vásároljuk meg. A hentesnél válasszuk ki a legszebb füstölt hátsó csülköt, lehetőleg jó húsosat. A logisztika harmadik elemeként boltba is kell menni, ahol 1 doboz aprított paradicsomkonzervet lövünk. Ha nincs otthon legalább 40-50 deka búzadara, akkor tegyünk a kosárba azt is. Egy ideje már csak teljes kiőrlésűt használok, a tönkölybúzából készültet szeretem a legjobban, de persze jó a hagyományos is. Ja, majd' elfelejtettem a 20 deka márkázott vajat, és úgy 30-40 deka zsemlemorzsát, amit szégyentelenül ma már csak panírmorzsának és vagy csak eccerűen morzsának csúfolnak. Pusztul a világ. Legjobb, ha van otthon szárított zsemle, és abból magunk készítjük.
Fontos: a főzés előtti napon áztassuk be a babot és a csülköt, legalább 12 órára.
Az időzítés később is fontos lesz, ugyanis a gombócnak pihenni kell, legalább egy órát. Célszerű úgy taktikázni, hogy előbb feltesszük a csülköt főni egy kondérban annyi vízzel, hogy ellepje, majd rögtön nekiállunk a gombóc tésztájának. A túrót kevés sóval jól áttörjük, majd az öt tojás sárgáját a fehérjétől elválasztva beledolgozzuk, valamint 10 deka vajat megolvasztva. A fehérjéből tojáshabot verünk (jellemzően akkor jó, ha az edényt megfordítva meg sem rezdül). Belekeverjük a búzadarát, apránként adagolva. Én még 2-3 kanál lisztet is adok hozzá. Most, hogy nem kaptam teljes kiőrlésű darát, teljes kiőrlésű lisztet raktam bele. Belekeverjük a tojáshabot is. Vigyázzunk, hogy ne legyen túl keményt a tészta, mert a búzadara még sok nedvességet fog magába szívni. Legalább másfél-két órát pihenni hagyjuk. Ha nem tesszük, pórul lehet járni, ekkor hajlamosak a gombócok a szétesésre.
A gyúrás végeztével már remélhetőleg legalább fél órája forr a csülökkel a víz. Ekkor tegyük bele a babot, esetleg egy kis sót. Tényleg csak keveset, a csülökből egészen a főzés végéig fog só kioldódni. Amint megforr, kis lángon lefedve hagyjuk. Most van egy kis időnk a zenére jobban odafigyelni (Handel: Atalanta; McGegan), az ebédhez kínálandó borainkat is ellenőrizhetjük (Rose Cuvee, Villány, Szende pince, 2006).
Jó háromnegyed óra elteltével ismét a lovak közé csapunk, a zöldségeket és a hagymákat pucoljuk meg, aprítsuk fel. Mivel csülkös bablevesről van szó, az sem baj, ha nagyobb hasábokra aprítjuk. Aki szereti, pár db krumplit is tehet bele. Mehet a levesbe, a forrásig használjunk nagyobb hangerőt a tűzhelyen. A feldarabolt lilahagymát elég egy 15-20 perc múlva hozzáadni. Itt az ideje a gombócokkal foglalkozni. Akkor a jó, ha vizes kézzel épp csak annyira kemény a tészta, hogy már gombócot lehet formálni anélkül, hogy nagyon tapadna. Ha ennél puhább, egy kis liszttel lehet még okoskodni. Ha nagyon kemény, egy tojás még lazíthat, de az már veszett fejsze nyele, mert attól meg már valószínűleg túl laza lesz (+liszt). Nagyjából ringlószilva méretű gombócokat formázunk egy tálcára (ne emeletesen, mert összeragad). Nekiállunk egy nagy kondérban vizet forralni. Amíg a víz megforr, serpenyőben vajat olvasztunk és megpirítjuk a morzsának csúfolt akármit. Vigyázat, még akkor is pirulni fog tovább, amikor már levettük a tűzhelyről, ezért addig kevergessük, amíg nem pirul már tovább.
Időközben felforr a víz. Óvatosan belehelyezzük a gombócokat (a tálcán megereszkedhet, formázzuk át újra), lehet, hogy egyszerre nem fér bele, ugyanez a főzővíz jó lesz a maradéknak is. Amíg megforr, kivesszük a csülköt a vízből, behabarjuk a levest egy kis étkezési keményítővel (nem kell rántás, mert tejfölt eszünk hozzá), megszórjuk őrölt pirospaprikával, durvára aprított petrezselyemzölddel, és belezúdítjuk a darabol paradicsomkonzervet, és ellenőrizzük a sózást. Forrástól számított 1-2 perc múlva kész. Közben, ha még nem jöttek fel a gombócok a víz felszínére, akkor óvatosan segítünk neki, ha véletlen letapadt az aljára. Amint felbukkannak, még kb. 10 percig főzzük, nem túlságosan lobogó vízben, majd egy gombócot kiszedünk, és félbevágva ellenőrizzük, hogy jó-e. Ha átfőtt a közepéig, akkor kész, ha nem, a fövetlen közepével arányosan számítsunk még hozzá időt.
Egy edénybe szedjünk egy kis pirított morzsát, rá pár darab gombócot szedjünk ki lecsepegtetve. Szépen meg lehet így hempergetni. Mehet egy tálba, de ne fedjük le, mert a pára visszacsapódik, és elázik. A tejfölünk kb. háromnegyedéhez keverjünk cukrot ízlés szerint, ezzel kell majd gazdagon meglocsolni a gombócokat, de már csak a tányéron. A maradék tejfölt pedig a leveshez lehet tálalni, mindenki ízlés szerint szed.
Utolsó kommentek