Sokakkal ellentétben nem vagyok valami nagy lecsórajongó, noha évente 2-3 alkalommal azért nagyon is jól esik. Persze attól függ. És van amikor meg nem is, tavaly például teljes egészében kimaradt, és a tavaly előtti és az előtti években sem vagyok teljesen biztos. Így fordulhatott elő, hogy a blogon sincs még ilyen étel, holott ez a magyar konyha egyik alapvetése. Most azonban eljött végre az idő, valóságos késztetést éreztem a lecsó készítésére és élvezetére, így hát előre megfontoltan, aljas szándékból elkövetve nekiindultam a piacnak. Úgy szeretem a lecsót, ha minél több féle paprika van benne, lehetőleg minimum négyfélé (plusz egy kis csili), hiszen mindegyiknek egy kicsit más íze van, mindegyik hozzáadja a magáét, stb. Szintén fontos és elmaradhatatlan kellékek a kolozsvári szalonna, a tojás és a bazsalikom. Ez utóbbi egy kicsit mediterrán jelleget kölcsönöz neki, de ez egyáltalán nem baj, sőt ugye tudjuk, a paprika, paradicsom és a bazsalikom barátok. Amikor úgy alakul, még cukkinit, sőt szegfűgombát is dobok bele, egyik sem rontja el. Már csak az alapanyag-lista okából kifolyólag is, ez a lecsó háromnál kisebb adagszámban nehezen készíthető, ez azonban nem jelenthet akadályt, vagy kerítek rá "vevőt", vagy ha más nem, gyorsan visszahűtve másnap még fogyasztható. Azt hiszem, az idén lecsós év lesz, be fogom pótolni, amit mostanában kihagytam.

Hozzávalók (3 adag)
- 4 különféle érett, nagyobb méretű paprika (nem csípős)
- 1 kisebb csili
- 3 nagyobb tőérett paradicsom
- 4-5 gerezd fokhagyma
- 2 közepes fej lilahagyma
- 6 tojás
- 100-120 g kolozsvári szalonna
- 1 ek olivaolaj
- só, bors
- 6-8 bazsalikomlevél 

A paprikákat megmosom, megtörlöm, kiveszem a magházakat, és kb. 3*3-4 cm-es darabokra vágom. A lilahagymát félfőre hosszában felcsíkozom, a fokhagymát kés lapjával zúzom, majd durvára aprítom. A serpenyőt felteszem tűzre, közben a szalonnát apró kockákra (vagy inkább apró hasábokra?) vágom, és egy kevés olivaolajon megindítva viszonylag lassan kiolvasztom, majd megpirítom. A szalonnapörcöket félreteszem, nagyobbra veszem a lángot, a zsiradékon elkezdem pirítani a hagymaféléket és a paprikákat. Közben a csilit kimagozom, felaprítom és hozzáadom, majd a paradicsomokat felkockázom. Amikor a paprika épp kezd puhulni, hozzádobom a paradicsomot is, enyhén sózom, és még kb. egy percet párolom együtt - nem szeretem, ha a paradicsom szétesik, azt éppen csak fel kell melegíteni. Ráöntöm az enyhén sózott, felvert tojásokat, és időnként megkavarva készre párolom. Mivel nem rántotta lesz, nem szoktam a tojást félfolyósra hagyni, és az sem baj, ha kicsit nagyobb darabok összeállnak belőle. Mielőtt tálalom, megszórom a durvára vágott bazsalikommal, kicsit összeforgatom, majd meghintem a szalonnapörcökkel. Szigorúan serpenyőből tálalom. Rozéból vagy könnyebb vörösborból készült fröccsel az igazi, bár ehhez a sör sem megvetendő itóka.