Szeptember végén abban a megtiszteltetésben lett részem, hogy a Kávékorzó tesztcsapatának tagja lehettem. Kissé félve fogadtam el a felkérést, hiszen egészen más dolog mindenféle megkötés nélkül kísérletezni, és élvezni a különböző kávéfajtákat, mint pontosan beazonosítani az ízeket, majd utána szavakba önteni. Eleinte már csak az rendkívül bonyolult feladatnak tűnt, hogy a tesztelést a mindennapi kávézási szokásainkba beillesszem. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy hétről hétre újabb - aránylag nem nagy mennyiségű - mintát kell határidőre kielemezni, kísérletezni a darálás finomságával, a tömörítés erejével, a kávégép hőmérsékletének állításával, hogy a lehető legtöbbet kihozhassunk az adott kávékeveréből. Ahogy mondják, minden kezdet nehéz, de aztán gyorsan kialakítottam a rendet. A nehézségeket igazából már nem is érzem, mindez nagyon izgalmas feladat vagy inkább kihívás. Rengeteget tanulok belőle, nyitottságot követel, hiszen sokféle kávés ízvilággal találkoztam már eddig is, de most ez a változatosság állandósult. És az igazat megvallva, attól is tartok, nehogy valami bődületes szamárságot találjak "papírra vetni" az éppen górcső alá vett kávéról, de talán éppen ez is inspirál is arra, hogy minél többet hozzak ki magamból.
A Kávékorzó szemeskávé tesztjei ezen a linken érhetőek el. Rendszerint csütörtökön jelenik meg a heti aktuális, legutóbb a Goppion Espresso Italiano CSC keveréket kóstoltuk. A POD-os kávék mára szintén megkerülhetetlen váltak, így ezekről is lehet olvasni. Emellett még általános kávékereső segíti a minél szélesebb körű tájékozódást, itt a tesztek mellett a felhasználói értékeléseket is meg lehet tekinteni.
Mindezt afféle felvezetésnek szánom a blog tematikájának kávés irányultságú bővítéséhez. Sajnos a hazai kávékultúra 20 évvel a rendszerváltás után még mindig a késő Kádár-kort idézi. Nagyítóval kell keresni azokat a kávézókat, ahol az eszpresszókészítés szabályait maradéktalanul betartva, szakmailag kellőképpen felkészülten, tisztességes, lelkiismeretes munkával készítik a kávét. Általában hiába a milliós technika és a kiváló alapanyag, a nemtörődömség és az igénytelenség miatt a legtöbb helyen csak híg lélöttyöt kapni. Sok esetben még a kötelező 7 gramm kávén is spórolnak, de már olyannal is találkoztam, hogy a lefőzött zaccot sem ütötték ki teljesen a szűrőből, erre halmozták az újabb őrleményt.
Már eddig is szerepeltek kávézótesztek a blog hasábjain, úgy gondolom, itt az ideje tovább lépni. Bár a szakportálokon és a fórumokon szinte minden információ elérhető, nem biztos, hogy mindenki rendszeresen olvassa azokat. Azt tervezem, hogy a kávékorzós csapattal szorosan együttműködve hosszabb cikksorozatot indítunk az eszpresszókészítés alapjaitól a hozzá szükséges felszerelésen, technikákon át a különféle kávés receptekig, bemutatva néhány figyelemre méltó hazai helyszínt. Reméljük, hogy nem szélmalomharcot fogunk vívni, ha csak néhány embert sikerül gondolkodásra késztetni, már akkor is megéri a témával foglalkozni.
Természetesen a kávézást nem csak az eszpresszó jelenti, hiszen számos más módszerrel is jó eredményt érhetünk el, de a fő csapásirány ez lesz. Azoknak szeretnénk segítséget nyújtani a továbblépéshez, akik nem elégednek meg azzal, hogy reggelente rohanva bedobják az instant kávéjukat, a kotyogóval vagy szarvasi főzővel bizonytalan minőségű alapanyagból készített feketéjüket. Azok számára, akiknek fontos, hogy a kávét mint valódi élvezeti cikket, gasztronómiai élményt keresve fogyasszák. Esetleg azoknak, akik jártak már Olaszországban, és az ott kóstolt valódi eszpresszó vagy kapucsínó élményét keresik.
Hamarosan jelentkezünk!
Utolsó kommentek