Desszertek terén a Tarte Tatin nálam mindenképpen a Jolly Joker. Egy jól sikerült darabért még komolyabb aljasságra is képes lennék. Nincs ezen mit szépíteni, függőségnek, szenvedélybetegségnek nevezik. Van aki kártyázik, lóversenyre jár vagy iszik - nekem pedig ez jutott. Egy ideig Piros volt ennek "tortának" a felelőse - igazán jól készíti -, míg oda került a sor, hogy muszáj volt egyet magam készíteni. Az első nem tartozott az igazán jól sikerült kategóriába, ráadásul akkor az első almaadagot oda is égettem, és a tyúkok mazsoláztak belőle, de másodjára szinte tökéletesre sikerült. Mégpedig ugyanabból az alapanyagból, mert még a tészta is egyazon keverésből származott, az első alkalommal fel nem használt pâte brisée-t két adagban lefagyasztottam. Egy efféle almatorta esetén hosszabb távra nem érdemes tervezni. Egy 30-32 cm-es darab egy órát ritkán képes nálunk túlélni még akkor is, ha csak hárman vagyunk rá. Egy szelet soha nem elég, inkább kettő vagy három. Esetleg négy. A képen lévő kétharmadáért jómagam vagyok a felelős egy ebéd és egy vacsora után - mindezt a bíroság előtt természetesen szemrebbenés nélkül letagadom.
Hozzávalók (30-32 cm)
- kb 200-250g pâte brisée
- 6 nagy alma /pl. rubinola, idared, jonatán/
- 8-10 deka barna nádcukor
- 50-60 g vaj
- 1 citrom leve
Egy szélesebb, alacsony peremű tűzálló edényben kiolvasztjuk a vajat, és ezek megolvasztjuk a cukrot. Tényleg elég, ha csak teljesen elolvad, nem kell túlzottan karamellizálni. /Én az átlagosnál kevesebb cukorral szeretem, ízlés szerint lehet emelni az adagon egészen 15 dekáig is./ Ekkor rádobáljuk a meghámozott nyolcad almagerezdeket, ráfacsarjuk egy citrom levét, és minél kevesebb kevergetéssel pároljuk 15-20 percet az almákat. Fontos, hogy ne legyen lédús az alma, ne ilyet válasszunk hozzá, mert akkor egyrészt sok levet ereszt, másrészt nagyon össze fog esni, ami nem mutat jól. A hűtőházi almák sem mind alkalmasak erre a magas nedvességtartalmuk végett, illetve a nyári almák sem igazán, bár azok között akad olyan, amelyik használható lehet. Amikor már nagyjából elforrt a lé, ellenőrizzük, hogy az almák szép egyenletesen feküdjenek az edényben. Tegyük be 200 fokra előmelegített sütőbe kb. 15-20 perce. A tésztát nyújtsuk kör alakúra, lehetőleg vékonyra (kb. 2 mm), az átmérője pedig legyen valamivel nagyobb, mint a sütőformáé, mert sütés közben egy keveset összemegy. A tésztát óvatosan borítsuk rá az almára /pl. a sordófára feltekerve/, a széleit nyomkodjuk be az alma és az edény közé, alaposan szurkáljuk meg villával, és tegyük vissza bő negyed órára vagy amíg kissé megpirul. Nem muszáj pâte brisée-t használni, természetesen jó lehet hozzá akármilyen más bevált, ropogós, omlós vajas tészta, de én nagyon szeretem, ahogy ennek a tésztának az enyhe sóssága ellenpontozza az karamell édességét. Amint elkészül, helyezzünk a sütőedényre egy tányért, és egy mozdulattal fordítsuk át. Nem árt néhányszor megütögetni és pár percig így hagyni, hogy a felragadt almaszeletek is lehulljanak a helyükre, majd vegyük le róla a sütőedényt. Az esetlegesen fennragadt almákat tegyük a helyére. Van aki még krémet vagy tejszínhabot is kínál hozzá, szerintem ez túlzás, inkább az egyszerűség híve vagyok, és csak magában eszem. Langyosan tálaljuk.
Utolsó kommentek