Az idén nem volt az asszonynak születésnapja. Ennek ellenére felköszöntöttük:). A felköszöntött kívánsága a következő volt: ropogós csirke, sáfrányos rizzsel. Az ilyen csirke az én sütőmben sajnos nem triviális, leginkább kivitelezhetetlen feladat, azonban a feladatok elől nem szokásom megfutamodni. A ropgósra sült csirke egyébként sem a legegyszerűbb, hiszen nagyon nehéz eltalálni, amikor már ropógós a bőr, de nem szárad ki a hús. Ha egyben sütjük, még nehezebb, ezért más megoldást kerestem. A biztonság kedvéért két irányból is megközelítettem a kérdést, mindkét próbálkozásom kiválóan sikerült. A megfelelő alapanyag beszerzése talán még legbonyolultabb, télen különösen. A friss, házilag nevelt fiatal csirke hagyományosan Húsvét idejére jelenhet meg legkorábban, erre ilyenkor nincs esély. Már jó ideje a blog címlapján villog a River Cottage-féle "csirkefelszabadítási front" védjegye. Nem véletlenül, hiszen elítélem a intenzív nagyüzemi, 30-40 nap alatt vágósúlyú állatot "termelő" csirketartást. Ez állatkínzás, ilyen húst elvi okokból nem vásárolok. Szerencsére már itthon is van előrelépés, egyre több üzletben árusítanak szemes takarmányos nevelt tanyasi csirkét. 100%-ig azért nem dőlök be csomagoláson írtaknak, hiszen ez meg sem közelíti az a minőséget, amelyet a saját nevelésű csirkék adnak, de mindenképpen vállalható, reális alternatíva. A hús minősége egészen elfogadható, és az egészséges szerkezetű- és alakú csontozat is azt mutatja, hogy nem hirtelen felpumpált jószágról van szó. Megvan tehát az alapanyag, már csak a megvalósítás van hátra. Az egyik ötlet "saját kútfőből" származik, úgy dönttöttem, hogy a combokat alacsony hőfokon bő zsiradékban megsütöm, majd serpenyőben forró libazsíron hirtelen megpirítom. A másikat pedig még tavaly olvastam Bombadil Tománál, amikor ropogós csirkeszárnyakat sütött. Ezt kicsit átvariálva született a második megoldás.
Hozzávalók
- kapacitás szerint 2-4 cs. rántani való tanyasi csirke (1 csomagban 4 szárny és két comb található)
- 1.5-2 dl libazsír
- 1 fej fokhagyma
- 10 deka aszalt paradicsom
- só, bors
- 6-8 deka liszt
- só, bors, szerecsendió, lepkeszegmag
- 1 l napraforgó olaj
- 400 g basmati rizs
- só, sáfrány
A csirkecombokat kettévágtam, sóztam, borsoztam. Cserépedényt kibéleltem aszalt paradicsommal és fokhagymával, majd erre raktam a combokat. Érdemes akkora edényt választani, hogy csak egy réteg legyen, és a szorosan rakott combok pont elférjenek. Annyi libazsírt adtam hozzá, amennyi megolvadva nagyjából lefedi, majd lefóliázva 140 fokos sütőbe tettem bő 2 órára. Ennyi idő alatt puha omósra sült, de az alacsony hőfoknak köszönhetően nem száradt ki. Serpenyőben 2-3 evőkanálnyi libazsírt forrósítottam (amiben sül, nem alkalmas erre, azt előbb szűrni, majd ülepíteni kell), és nagy láng használatával ropogós-pirosra sütöttem a bőrös felét, a másik oldalon pedig annyi pont elég, hogy egy kis színt kapjon. A paradicsomot, fokhagymát és a pecsenyelevet külön edényben tálaltam.
Jöhetnek a szárnyak. Mozsárban megtörtem a borsot és a lepkeszegmagot. A csirkeszárnyakat (előtte nem árt a tűzhelyen kissé megpörkölni) sóztam, megszórtam a megtört fűszerekkel, és még reszeltem rájuk egy fél szerencsendiót is. Lisztben megforgattam, forró olajban kisütöttem.
Köretként sáfrányos basmati rizs volt a kívánság, ez annyira egyszerű feladat, hogy most nem is részletezném.
A felköszöntött örült.:)
Utolsó kommentek