Ismét adósságot törlesztek. Szokás szerint hozom a formám: összecsaptak a hullámok a fejem fölött. A munkaügyek úgy alakultak, hogy enyhén túl kellett vállalnom magam, de ez nehogy elég legyen, ráadásként totálkárosra törték az autóm. Mivel az autó nálam nem közlekedési eszköz, hanem szerelem kategória, ezért sejthető, hogy milyen hangulatban vagyok. Egy év utánjárását, majd hetek, hónapok munkáját egyetlen pillanat tört része alatt meg lehet semmisíteni, én pedig így jártam. Ezért aztán lemaradtam a vkf-ről is, pedig voltak komoly terveim, illetve ez a leves is a feledés homályába veszne, ha most nem böngésztem volna át a fényképező memóriakártyáját. De szerencsére rábukkantam, rögtön jobb kedvre is derültem tőle. Hogy a felejtés ne következzék be, lássuk, hogyan készült. Megjegyzem, a fogyási sebessége olyannyira jelentős volt, hogy a kondér leves 3 alkalmra épp hogy elég volt.
Hozzávalók
- 1 gyöngytyúk a melle kivételével (már pl. a Kaiser's-ben, Spar-ban, Metroban, stb. is kapható elég jó minőségben)
- 1 fej hagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- vaj, olívaolaj
- 2 dl száraz fehérbor
- 4-500 ml kovászos uborka lé
- 5-6 szál sárgarépa
- 2 kisebb zeller
- 1 karalábé
- 2 szál petrezselyemgyökér
- 450-500 g tejföl
- 2 ek. étkezési keményítő
- 1/2 szerecsendió, bors, só
- kakukkfű
A húsokat az illesztési pontoknál szétbontottam. Nem kell túlzásba esni, a combot pl. elég két részre szedni. Serpenyőben vaj és olívaolaj keverékén megpirítottam a húsokat, majd áttettem a főzőedénybe. A fennaradó zsiradékon megfuttattam a nagyon finomra vágott hagymát és fokhagymát. Nem kell, hogy színt kapjon. Felöntöttem fehérborral, felkapargattam a pörzsanyagokat, majd ráöntöttem a húsra, és felöntöttem annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Forrás után csendes tűzön 20-25 percet bugyborékoltattam. Fiatal gyöngyöst kaptam, nem kell sokáig főzni. Közben megtisztítottam a zöldségeket, és hasábokra vágtam. Hozzáadtam a leveshez, majd amikor kb. 20-25 perc múlva kezdenek puhulni, ha van máj, jöhet a levesbe az is. Felöntöttem a kovászos uborka levével, véglegesítettem a sózást, megvártam, hogy újra felforrjon. A tejfölben csomómentesre eldolgoztam a keményítőt, belereszteltem a szerecsendiót, frissen törtem hozzá borsot is. A levest ezzel behabartam, megszórtam frissen vágott kakukkfűvel és tálaltam. Dicsfényben fürdőzünk, hallgatjuk az úri közönség tapsát. :)
Utolsó kommentek