Vasárnap ünnepi lakomát ültünk, ahol az előző posztban szereplő töltött liba volt az egyik főszereplő, ám a levesről semmiképpen sem szabad megfeledkezni, hiszen az is megfelelt az alkalomhoz illő elvárásoknak. Újabban a kedvenc hentesemnél rendszeresen látok ököruszályt (gy.k. marhafarok), és készítettem is már belőle levest, csak akkor elég zavaros volt az élet körülöttem, és nem került fel a blogra. Most azonban ismét a hentespultban kellették magukat a szebbnél szebb példányok, így mindjárt meg is vettem a legszebb darabot. Hogy legyen társa, választottam mellé még egy kissé inasabb marhacomb darabot is, gondolván sógoromra, akinek ez a gyengéje (annyira belakott a főtt marhából, hogy mire a libafogyasztásra került volna a sor, már a jól megérdemelt ebéd utáni sziesztáját töltötte). Be kell valljam, annyi hibája lett a levesnek, hogy enyhén sósabb lett a kelleténél, ami nekem még jó volt, de nem mindenkinek. Új fajta sót használok ugyanis, és ez kissé másképp működik, mint az előző.

Hozzávalók
- 1 vagy 2 marhafarok (jelen esetben 1.6 kg)
- 1.3 kg marhacomb (ez alapesetben nem szükséges)
- leveszöldségek: répa, gyökér, zeller, sárgarépa, karalábé, kelkáposzta, karfiol
- 40-45 deka gomba (1 kisebb süngomba és 25 deka ördögszekér laskagomba)
- petrezselyemlevél, kakukkfű, rozmaring, zsálya, bors
- 5-6 gerezd fokhagyma
- 2 fej vöröshagyma

zsemlyegombóchoz
- 1 zsemlye
- 2 tojás
- liszt
- 1 tk olívaolaj, 2 ek. tejföl
- petrezselyezöld
- 1-2 tekerés frissen őrölt bors, só

A húsokat megmostam, lecsepegtettem, és a nagy levesfőző kondérban feltettem főni annyi vízzel, hogy ellepje. Forrás után néhány percig még hagytam, majd leöntöttem a levét, a húsokat hideg vízben alaposan lemostam, az edényt elmostam, és újra feltettem, most már kétszeres mennyiségű hideg vízben.  Leszedegettem a még keletkező kevéske habját, sózom, majd néhány szem feketeborsot hozzáadva két órát csendesen bugyborékoltattam. A zöldségeket megtisztítottam, először a répa, gyökér, zeller, sárgarépa, karalábé került egészben a levesbe. Fél óra múlva hozzáadtam az egész fej karfiolt, kelkáposztát, és a gombákat. Nincsen jó marhaleves gomba nélkül! Most először árult a gombás néne ördögszekér laskagombát, érdemes volt kipróbálni, a süngombával (ennek íze pedig kissé a zsenge csirkére emlékeztet) egyetemben  aromájával magasan kiemelkedik a termesztett gombák közül.  Ugyanekkor adtam hozzá a fűszercsomót is, amelyet sok petrezselyemzöldből, (nem volt zellerzöldem, pedig még az is jó lenne mellé) három szál kakukkfűből, néhány zsályalevélből, és egy kisebb szál rozmaringból állítottam össze. Ekkor kerültek bele a vöröshagymák és a fokhagymagerezdek is. Annyi vizet pótoltam hozzá, hogy épp ellepje, rutinból megsóztam (itt kellett volna kevesebbet, vagy kicsit több vizet). Amikor minden megpuhult, elzártam alatta a tűzhelyet, és külön-külön tálakba szétszedtem a hús- illetve zöldségféléket. A marhacombot szeletelve tálaltam, az uszálydarabok mellé helyezve.

Az ököruszály leveshez betétnek zsemlyegombóc dukál. Mindenféle tésztákkal kár is próbálkozni, azt a hatást úgy sem éri el :)  A zsemlyegombóc alapanyagául a liba töltelékéhez is használt pirított zsemlye szolgált. Kissé apróbbra vágtam, mint a töltelékhez. Ezen a hétvégén azonban rendesen rám járt a rúd. Először pénteken a kugóf tésztája nemes egyszerűséggel nem kelt meg, sütőporral kellett felturbózni, hogy valamnelyest használható legyen, de a felét így is a csirkék ették meg. Szombaton a halat csak ordenáré módon sikerült kifiléznem, most pedig miután felaprítottam a zsemlyegombócnak valót, az egészet sikeresen a padlóra borítottam. A csirkék ismét jól jártak. Szerencsére még egy zsemle maradt, így nem kellett a gombócról lemondani, habár eredetileg dupla ennyit terveztem. Az utolsó darab zsemlét már vigyázva felaprítottam, majd két tojásból, 2 ek. tejfölből, és pár csepp olívaolajból és lisztből a szokásosnál kissé hígabb nokedlitésztát kevertem. Sóztam, enyhén borsoztam, és nagyon apróra vágott petrezselyemlevéllel fűszereztem.

Annyi időt pont elég állnia, míg a főzővíz felforr (amikor felforr, akkor sózom), és vizes kézzel gyors mozdulatokkal kb. két centi átmérőjű gombócokat formáztam, belehajigáltam a vízbe, és 5-6 perc alatt puhára főztem. (Csak érzésre, de ha valaki bizonytalan, vágjon félbe egy gombócot, ha a közepe is megfőtt, akkor jó). Ekkor kiszedtem a vízből és tálalásig lefedve melegen tartottam.

Az ököruszály levesben minden zöldség egészben fő, ezért mindent külön is kell tálalni, levest, zöldségeket, gombócot, húsokat, és mindenki azt és annyit szed megának, ami jól esik. :) Ahogy mindenki magának tekeri bele frissen a borsot is.