Egy hét kimaradt, sajnos a múlt vasárnapi rizottó készítésénél elkövettem egy kis malőrt, túl sok folyadékot adagoltam hozzá, így az állaga -enyhén szólva- nem lett túl biztató, még az írástól is elment a kedvem (pedig a vajbableves jól sikerült). Most kettőzött erővel készültem, újabb hibát nem követhettem el, igaz ez statisztikailag is kevésbé volt valószínű :). Hamar el is döntöttem, hogy kárpótlásként a lehető legjobb levest fogom elkészíteni, ha pedig alapanyagként kizárólag zöldségek jöhetnek számításba, akkor a leghelyesebb választás a minestrone. Az elkészítése igen egyszerű, és mégis igen kiváló leves kerülhet az asztalunkra, szinte vetekszik a legjobb húslevesekkel. Az olaszok ezerféle variációban készítik, tájegységtől és rendelkezésre álló hozzávalóktól függően, talán a paradicsom és a tálaláskor hozzáadott reszelt parmezán a közös nevező.
Nálam is igen széles az alkalmazott hozzávalók skálája, de az alábbiak mindig kötelező jellegűek: fejtettbab (a szárazbab nem jó ide!), sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller, paradicsom (jó az aprított konzerv is, télen különösen), cukkini, fokhagyma, hagyma és egy jó félliter passzírozott paradicsom. Ha akad egy kis póréhagyma, karalábé, karfiol, kelbimbó, zöldbordsó, akkor azokat is bátran rakjunk bele, csak arra figyeljünk, hogy az egyes ingredienciák főzési ideje eltérő. Amenyiben van gomba, azt sem vessük meg, használhatjuk bátran! A parmezán kérgét a hűtőben szoktam gyűjteni, azt is szeretem belefőzni. A gyökér-jellegű zöldeket daraboljuk hasábokra, kb. feleakkorára, mint a kisujjunk (azt ne! :D ). Nem szeretem a karikázást, szerintem ekkor túl sok értékes táp- és ízanyag távozik főzés közben a lébe, ez pedig nem célunk. Egy fej megtermett fokhagymát pedig 3-4 gerezd kivételével aprítsunk a lehető legapróbbra.
Olivaolajat hevítsünk a levesfőző kondérunkban, és futtasuk meg a fokhagymát, majd adjuk hozzá a fejtett babot, és együtt pirítsuk-pároljuk. Két-három perc elteltével adjuk hozzá a gyökeres zöldségeket, valamint -ha van- a karalábét és a kelbimbót. Néhány percig még folytatjuk a párolást, sózzuk és utána felönthetjük vízzel. Forrástól számítva 10 perc múlva eljön a karfiol, illetve a 8-12-be vágott vörös- és lilahagyma ideje. Aki gombát is szán bele, szintén ekkor tegye bele. Újabb negyed óra elteltével a cukkini és a zöldborsó vannak soron és ekkor öntsük fel a passzirozott paradicsommal. Forrástól számítva még 7-8 perc kell neki. Ekkor félúton még hozzáadjuk a darabolt paradicsomot, legvégül az aprított zöldfűszereket és a sózás véglegesítése is megtörténhet. Zöldfűszerként, illetve télen ennek száritott változataként szóba jöhet a petrezselyemzöld, kaporlevél, kakukkfű, illetve a bazsalikom, ez utóbbi szinte kötelezően. Még egyszer megrottyantjuk a levest, és már kész is, ha szárított fűszereket alkalmaztunk, akkor pár percet mindenképp pihgentessük. Tálaláskor ne feledkezzünk meg a reszelt parmezánról, kiválóan illik bele. Tájegységenként változóan, néhol még spagettit is főznek bele, habár én még ezt soha sem tettem, a levesek tekintetében nem vagyok tésztás beállítottságú.
Utolsó kommentek