Megtörtént hát, ismét, ezúttal az első Dining Guide Street Food Show részeként került megrendezésre a harmadik Blogkóstoló. És hála a jó szervezésnek valamint a varázslatos helyszínt biztosító Hold utcai piacnak, ismét egy nagyszerű élménnyel lettem gazdagabb.
 |
Mostanában úgy látszik, hogy mindig az lesz a vége, hogy húsmentes étellel készülök: az idén is ezt a "hagyományt" erősítettem tovább. A töltött paprika így elkészítve persze igazán kézenfekvő választás volt, hiszen a felhasznált alapanyagok most igazán szezonálisak. Az is igaz, hogy már néhány éve foglalkoztat a töltött paprika témaköre, mégpedig abból kiindulva, hogy a hagyományos rizses-húsos töltelékes, édes paradicsomszószban párolt-főzött változatot gyerekkorom óta nem szeretem. Ki tudja, miért, noha a felhasznált alapanyagok egyikével sincs problémám. Végül a kísérletezések során eljutottam ehhez a vega alternatív megoldáshoz, amit persze akár a magamfajta húsimádok is szerethetnek.
 |
Az érdemi munka már csütörtökön elkezdődött a beszerzésekkel, majd pénteken folytatódott. Miután a fővárosi hivatalos dolgaimat letudtam, benéztem a Gastropolis Főzőiskolába, ahol éppen Funky Phoe és Mandulasarok szorgoskodtak, majd beugrottam a Hold utcai piacra. Gyors megbeszélés után felmértem a terepet, megkóstoltam Litauszki Zsolt avokádós citrumfüves tonhalburgerét /titokban megsúgta, hogy az összetevők nagyon titkosak, és többet nem árulhat el :)/, illetve Wang mester néhány fogását. Szombaton kora hajnalban keltem, tempósan siettem a Gastropolisba, így már reggel hatra sikerült magam a gályapadhoz szögezni. Eleinte úgy éreztem, hogy kezdek elúszni, mert a paradicsommártás előkészítésével igen sok idő elment, de a paprikák töltésénél sikerült a vártnál jobb tempót diktálnom, így a terveimnek megfelelően délután kettőre végeztem az előkészítéssel, beleértve a mosogatást és valamelyest a takarítást is. Mindent bepakoltunk az autóba, és irány a piac!
 |
Sajnos nem tudtam megkóstolni az első bloggertrió ételeit, mert mire oda jutottam volna, már lejárt az idejük, így kis várakozás után Funky Pho, Nagy Robi és Mandulasarok nagyszerűen sikerült menüjével vigasztaltam magamat, illetve amíg várakoztam hogy én is porondra lépjek, sikerült szereznem egy adagot Wang mester csípős, zelleres, ökörszíves pacaljából. A miénktől egészen más filozófia szerint értelmezi a marha ezen belsőségeit, kár lett volna kihagyni. Kérek még!
 |
Miközben még az előző csapat serénykedett, már mi is elkezdtük a felkészülést. Hogy biztosan ne fázzanak meg, mindhárom sütőt begyújtottuk, hiszen a töltött paprikák mellett Limara lepénye is a helyszínen sült ki. Ezúton is köszönöm a türelmüket. A kezdésig szinte repült az idő, és már csak azon vettük észre magunkat, hogy hosszú sor kígyózik előttünk. Bár a legtöbben komplett menüt kóstoltak, a desszert mint mindig, most is kapósnak bizonyult, ami különösen akkor nem csoda, ha Limara gyümölcslepényeiről van szó. Ezek másfél óra alatt elfogytak, a hátra lévő időre ketten maradtunk Axival. Néha a vendégek áradata 1-2 percre alább maradt, de ekkor sem volt mód lazítani, mert csak ilyenkor tudtam betenni a sütőbe egy újabb adag paprikát, paradicsomszószt merni a nagy kondérból vagy éppen újabb adag zöldfűszert aprítani.
 |
Volt dolog tehát bőven, de közben végig nagyon jó hangulatban telt a rendezvény, és még a nagyüzem közepette is volt arra lehetőség, hogy az érdeklődőkkel néhány szót váltsak, amikor pedig volt éppen nem volt semmi dolgom, én is elvegyültem a tömegben, és egy sor régi ismerőssel találkozhattam, beszélhettem.
 |
Végül pedig szeretném megköszönni a Dining Guide-nak, különösen Novák Vikinek és Csanádi Péternek a meghívást, a sok türelmet és a lelkes szervezőmunkát, Bérces Dórának és a Cseh Pékségnek a zsemlemorzsát, Kovács Judithnak és az Olivaligetnek a kiváló olívaolajakat, valamint Miklós Györgynek és Petőfi Lászlónak (ehran) a logisztikában történő közreműködést. És köszönöm mindenkinek, aki kilátogatott, és megkóstolta a főztömet.
Utolsó kommentek