Az utóbbi években mindig úgy alakult, hogy a Márton napi liba elmaradt. Hogy az idén másképp legyen, többszörösen bebiztosítottam magamat. Mivel a jeles nap péntekre esett, amely piaci nap is, alaposan bevásároltam, hiszen - egy nap halasztással - szombaton gigantikus libavacsorát tartottunk, ahol szorgos és éhes kis csapatunk 13 darab libacombot fogyasztott el. De pénteken sem szerettem volna liba nélkül maradni, ezért megvettem egy szép darab libamell-filét is. Ezt a lehető legegyszerűbben készítettem el: rozéra sütöttem, és egy egyszerű köretet adtam hozzá, így is fenséges volt.
Hozzávalók (2 fő)
- 1 libamell filé (kb. 350 g)
- 1 édesköménygumó
- kis csokor kapor
- kis csokor petrezselyemzöld
- 2 szál újhagyma
- 1 lime leve
- só, bors
A libamellet megtisztogatom, szárazra törlöm. A bőrét átlósan szűk centis távolságban bevagdosom, de csak annyira óvatosan, hogy a húsig ne vágjak be. Másfél órát a pulton pihentetem, hogy mire sütésre kerül a sor, szobahőmérsékletű legyen.
Serpenyőt közepesen forróra hevítem, majd közepes lángon egy csepp olívaolajon vagy libazsíron először a bőrös felét ropogós aranybarnára sütöm (kb. 6 perc), majd megfordítom, és a másik felét is megsütöm (kb. 2-3 perc), sózom, borsozom, előmelegített tálra teszem, és 10 percet pihentetem (a sütőben kalács sült előtte, már csak 50-60 fokos lehetett, pont jó volt neki).
Amíg sült a liba az édesköményt vékonyra felcsíkozom. A feleslegesen sok libazsírt leöntöm a serpenyőből egy cseréptálkába (máskor elhasználom), majd - már nagyobb lángon - megpirítom rajta az édesköményt. Amikor kezd egy kicsit megereszkedni, sózom, meglocsolom a lime levével. Összepirítom, végül megszórom a finomra vágott zöldfűszerekkel és a vékony karikára vágott újhagymával.
Tálalás előtt a libamellet éles késsel néhány milliméter vastag szeletekre vágom. Újbor dukál hozzá, pl. egy Dúzsi rozé.
Utolsó kommentek