Nos, ez az étel igen egyszerű, mondhatni, mint a százas szög, és csak azért kerül posztolásra, mert az alapanyag, igen, a baromfiudvarból származik! Történt ugyanis, hogy egy nap, amikor mentem etetni az állatokat, valami gyanús lett az udvar egyik szegletében. Közelebbről megnézve, egy tojás! Mégpedig igen szép nagy. Kacsatojásra is gyanakodtam, mert az első jércetojások általában a megszokottnál kisebbek, de a hozzáértők megnyugtattak, hogy ez bizony tyúktojás. Apróság, de tulajdonképp akkoriban ez volt az első dolog, aminek örülni tudtam. És másnap újabb tojás, sőt volt olyan, hogy egy nap három is.
Ennek örömére gyorsan le kellett tesztelni, hogy milyen íze van a saját termelésű tojásnak, a legalkalmasabb erre a tükörtojás. Vékony csíkokra vágtam egy kis füstölt mangalicaszalonnát, kiolvasztottam és megpirítottam, majd hamar ráütöttem nyolc tojást. Ekkor ért a következő meglepetés, a tojások fehérje nem a szokásos víz-szerű állagú volt, hanem inkább enyhén kocsonyás, szépen remegős. Nem is folyt szét, csak kissé szétterült. Egy iker-tojás is került bele. Enyhén sóztam, borsoztam, és közepes lángon addig sütöttem, míg a sárgája néhol kezdte a szilárdulás jeleit mutatni.
Jelentem, igencsak finom áru jön, minden alkalommal meg is köszönöm a jércéknek :)
Utolsó kommentek